43. fejezet - Palota, koktélok, minikoncert és romantikus meglepi

Február 13. - Hétfő

-Harry gyere, sietnünk kell.
-Kész vagyok. -jött oda hozzám és ragadta meg a kezem. Mikor a szálloda előterébe értünk pont akkor érkeztek meg Niallék is.

-Srácok indulhatunk? -kérdezte a semmiből feltűnő Ryley.
-Igen, készen vagyunk. -mondtam mosolyogva.

1 kisebb hajóval indultunk neki az útnak. A mai programunk egy kiadós városnézés lesz, már amennyire egy apró sziget nagyvárosnak tekinthető. Ma meglátogatjuk Malét.  A Maldív - szigetek fővárosát.

*Harry szemszöge*

-És hova megyünk? -fordultam Ryley felé.
-Megnézzünk a régi szultáni palotát és mászkálunk a városban. Tudtok vásárolgatni is amíg én lelépek egy üzleti találkozóra. 2 óránál nem lesz több, ígérem.
Ryley elkalauzolt minket a szultáni palotához. Ahogy gondoltam, úgy is lett. Bree egyszerűen imádta. Ryley kapcsolatainak köszönhetően be is mehettünk az épületbe egy kis időre. Egy kedves idegenvezető körbevezetett minket és minden fontos helyiségét megmutatta az épületnek.

Miután Ryley elvált tőlünk mi vásárolgattunk a városban és miután lejártuk a lábukat beültünk meginni pár italt. Gondoltuk itt megvárjuk Vicky apukáját, így bőven volt időnk végiginni a választékot.

  

Még sötétedés előtt visszautaztunk a szigetre, mivel megígértük Ryleynak, hogy az egyik étteremben a vendégeknek énekelünk pár dalt. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk, ha már így vendégül lát minket, meg amúgy is szívesen csináljuk.

-Srácok nézzétek, delfinek! -kiáltottam oda a többieknek. Egyből a korláthoz rohantak. Persze Vicky és Bree oda meg vissza volt a delfinek láttán.

Mikor visszaértünk a szigetre kicsit elegánsabb ruhába bújtunk Niallel. Mindketten fehér inget és fekete csőnadrágot vettünk fel. Elővettünk a gitárunkat és felőlünk  kezdődhetett is a dolog.

*Bree szemszöge*

Útközben kiderült, hogy Niall is dalos pacsirta. Legalább Vicky sem unatkozik.

Közben mi is átöltöztünk és mivel kiderül, hogy a hotel egyik elegánsabb bárjában fognak a srácok zenélni, ezért mi is kicsit csinosabb ruhát vettünk fel.

Vicky egy fehér ruhát és egy kék dzsekit vett fel, én pedig szintén egy fehér ruhát.

 

A fiúk után indultunk a párba, akik már énekelték is a dalokat. Meglepődtem, hogy Niallnek is milyen szép hangja van. A közönség imádta őket. Leginkább lassú, hangulatos dalokat énekeltek, de nekem és Vickynek is mind nagyon tetszett. Míg a fiúk "felléptek" addig mi megittunk pár italt és mire végeztek a kis előadásukkal már sokkal oldottabb hangulatban fogadtuk őket.

Még maradtunk egy kicsit, de végül leléptünk és a hotel egy szórakozóhelyén ünnepeltük meg a srácok sikeres koncertjét.

Február 14. 

Ryley szólt, hogy van egy sziget innen, olyan 20 perc hajóútra, ahol az egyik ismerősének, van egy kisebb vendégháza és, hogy nagyon szívesen vár minket. Gondoltuk miért ne mennénk, ha már meghívott minket rossz fel nem lehet. Igazunk is lett. Ryley barátját Joshnak hívták és egy tündéri házban élt a feleségével Katel. Kiderült, hogy még régről, a gimnáziumból ismerik egymást és azóta tart a barátságuk.

Nos Joshék szó szerit tudtak élni. Az emeletről egy csúszda vezetett a tengerbe, ami Harryvel és Nillékkel kiélveztünk, míg Ryleyék beszélgettek.

Komolyan olyanok voltunk, mint az 5 éves gyerekek, de jól esett mindenkinek most egy kicsit ilyennek lenni.

Délután indultunk vissza a szigetünkre a hotelbe. segítettünk Ryleynak berendezni a parton egy újabb kis kávézó szerűséget. A végeredményt látva, úgy gondolom, hogy elég jól sikerült. 

Kora este kicsit eltűntünk Vickyék szeme elől, mert megbeszéltük, hogy meglepjük őket egy kicsit. Jobban örültek a kis meglepetésünknek, mint ahogy vártuk. Szerveztünk nekik egy romantikus vacsorát a parton. Hagytuk őket, hagy foglalkozzanak egy kicsit egymással is. Este Harryvel mi is visszavonultunk és csak egymással foglalkoztunk.

42. fejezet - Kikaparom a szemed

Február 12.

-Harry menjünk már. Niallék ott várnak minket. -sürgettem.
-Egyikük sem hal bele, ha 5 perccel kevesebbet süttetik a hasukat.
-Tudom, igazad van, de akkor is siess.
-Kész is vagyok. -termett hirtelen a hátam mögött ezzel szívbajt hozva rám, de nem is ő lenne, ha ez másképp történt volna.

-Csoda, már vagy 20 perce várunk rátok. -pattogott Niall, de azért igaza van.
-Harrynek köszönd szöszi, 1 órán át tollászkodott.
-Ne is haragudj kicsim, de muszáj volt hajat mosnom.
-Minek? Úgy is a vízben fogsz rohangálni 10 percen belül. -mondta Vicky.
-Figyelj Vicky, ezt te nem értheted. Ha ilyen pompás göndör fürtjeid lennének, muszáj lenne sokat foglalkoznod vele, de mivel nincs így nem tudhatod miről beszélek. -mondta nagy komolyan.
-Bocs Harry, hogy nem tudom átérezni a problémádat. -közölte Vicky meghatottságot színlelve.
-Ha már megtárgyaltuk Hazza haját indulhatnánk? -sürgetett minket Niall. Végre valahára sikerült eljutnunk a partig, ahol kiterítettem a kis törölközőmet át is adtam magam a napsugaraknak.

-Kicsim bekennéd a hátam? -fordultam Harry felé a naptejjel.
-Csak a hátad?
-Feállok és a lábam is bekenheted. -mondtam nevetve. Harry bekente a hátam utána felálltam és alaposan a lábaimat is bekente, persze a fenekem is bekente, hogy le ne égjen. Milyen alapos fiú, nem?

-Bree, a két szöszi nagyon nézi Harryt. -hajolt felém Vicky.
-Észrevettem. Nézzék csak, többet úgysem kapnak belőle. -nyugtattam ezzel a mondattal magam, de télleg idegesítettek. Már szinte csorgatták a nyálukat Harryre, aki a vízben bohóckodott egy idegen kislánnyal, aki láthatóan nagyon élvezte, hogy Harry dobálja őt a vízbe.
-Komolyan jól állnak neki a gyerekek. -jegyezte meg Vicky.
-Ne is mond, oda meg vissza vagyok így látni őt. Imádom a hülyét.
-Ő is imád téged, szóval léci ne foglalkozz azzal, hogy a két csaj megindult Harry után a vízbe.
-Hogy mi? -kaptam feléjük a fejem. Na jó én komolyan kikaparom  szemüket. Felpattantam és bementem Harryhez a vízbe.

-Kicsim, most már velem is törődhetnél egy kicsit. -öleltem át látványosan. Hagy tudják csak, hogy semmi esélyük.
-Bree, ha ezt most amiatt csinálod, mert a két lány engem bámul, akkor nyugi, mert nem érdekelnek.
-Csak irritálnak.
-Csak nem féltékeny vagy? Bezzeg mikor tegnap én voltam az akkor kinevettél.
-Jó de ez más.
-Nem, nem más. De örülök, hogy te is így reagálsz rá. -közel húzott magához és szenvedélyesen megcsókolt. Na megkapták a kislányok a mai műsort. Vissza is mentek a partra bár ugyan úgy bámulták Harryt.

*Harry szemszöge*

Bree csak egy percre vette le rólam a szemét, míg visszatette az üdítőjét a töröközőre. Naná, hogy kihasználtam az alkalmat. Lehajoltam, felkaptam, a vállamra fektettem a csípőjét és így rohantam be vele a vízbe.

-Harry, tegyél le. -kiabált nevetve, míg a hátamon dübögött.
-Az előbb még az volt a bajod, hogy nem veled foglalkoztam, most bepótoljuk. -alig, hogy kimondtam bedobtam a vízbe. Miután végre levegőhöz jutott utánam kapott és a hátamra ugrott. Mint a gyerekek szórakoztunk még egymással egy kicsit és kifáradva visszamentünk Niallékhez.

Láttam, hogy a két lány még mindig engem bámul, mondjuk igaz, hogy engem cseppet sem érdekelt, de láttam, Breen, hogy még mindig irritálja őt a dolog. Hogy még inkább felfogják, hogy nem érdekelnek, a napozó barátnőm csípőjére ültem és előre dőlve csókolgatni kezdtem.

-Amúgy arra gondoltam, hogy elmehetnénk vitorlásozni, csak mi ketten.
-Remek ötlet. -mondta és adott egy puszit a számra.
-Akkor indulhatunk is. -közöltem és leszállva Breeről pakolni kezdtem összefele a cuccainkat. Megbeszéltük Niallékkel, hogy este még találkozunk és elvittük a cuccainkat a szobánkba. Utána egyből mentünk is egy hajóért.

-Azért ezt megtudnám szokni. -mondta Bree mosolyogva.

-Akár meg is szokhatod, jöhetünk minden évben, ha szeretnél. Sőt, még a szülőket is magunkkal hozhatjuk. Hagy kapjanak ők is egy picit a jóból. 

-Felőlem jöhetünk, amúgy utazásról jut eszembe. Molly, Asley, apu, anyu, Alice és én nyáron megyünk Miamiba. Jöhetnél te is, meg Gemma és anyudék is. Már megbeszéltük egy éve, hogy érettségi után elutazunk, sőt úgy néz ki, vagyis elég valószínű, hogy Molly és Ashley pasija is jön. Szóval buli lesz.

-Oké, ki nem hagynám. Anyu úgy is ezer éve el akar menni Miamiba. 

-Akkor imádni fogja az ötletet.

-Az biztos, szerintem, amint hazaérük el is mondom neki, hagy örüljön. -mondtam végül. Hajókáztunk még egy kicsit és olyan délután 3 fele vittük csak vissza a hajót. 

-Gyere mutatok valamit. Imádni fogod. -húztam magam után Breet. És úgy is lett, ahogy mondtam.

-Ohh, Harry ez nagyon cuki, gyere, muszáj hintáznunk egyet. -indult meg a kis vizi hinta felé.

-Tudtam, hogy imádni fogod. -közben Niallék jöttek erre. Már sötétedett mikor elindultunk vacsorázni.

-És, mit eszünk? -kérdeztem mikor az étterembe értünk.

-Én tuti kipróbálok valami undi tengeri kaját. -nézegette Bree az étlapot.

-Uhh, Bree kóstold meg a kis polipokat, nagyon finomak. -ájuldozott Vicky.

-Hát, egyszer élünk. -húzta Bree a száját. -Amúgy olyan szép ez az étterem, főleg így este. Olyan hangulatos.

-Vickynek ez a kedvence. -fordult Bree felé Niall.

-Nem csodálom, én is imádom. -válaszolta.

Gondoltam Breevel tartok, mind a ketten kis polipokat ettünk. én elvoltam vele, de neki egyáltalán nem ízlett. Megesküdött, hogy soha többet nem eszik ilyet. Olyan este 10 küröl még megittunk pár koktélt és visszavonultunk a szobáinkba. Gondolom mondanom sem kell, hogy Breet nem igazán hagytam aludni.

Pár órával később.......

-Harry, énekelsz nekem valamit? -kérdezte miután már egy órája csak feküdtünk együtt, mivel jól kifárasztottuk egymást.

-Mit szeretnél, mit énekeljek?

-Rád bízom, lepj meg. -ki is választottam egy dalt gyorsan fejben és el is kezdtem énekelni. Igazából tudtam, hogy mindegy, hogy mit énekelek, mert úgyis mindet imádná. Már vagy a harmadik dalnál tartottam mikor észrevettem, hogy elaludt.

41. fejezet - Masszázs és koktélok

Február 11.

*Harry szemszöge*

-Kicsim, mit szólnál hozzá, ha elmennék egy masszázsra? Megjött hozzá a kedvem. -mondtam egyből mikor láttam, hogy felkelt.
-Neked is jó reggelt Harry.
-Neked is. -mondtam viszont és nyomtam egy, meg még egy meg még egy puszit az arcára. -Na, benne vagy?
-Mondhatok nemet?
-Nem. -vágtam rá egyből.
-Akkor igen.
-Remek. -gyorsan be is jelentkeztem telefonon. -1 óra és már mehetünk is.
-Harry, a masszázs után ugye megígéred, hogy végigkóstoljuk az összes koktélt.
-Hát, ha a koktél olyannyira hatással lesz rád, hogy egész este csak az enyém legyél akkor mindenképp.
-Nem kell hozzá koktél, de akkor megbeszéltük. -mondta mosolyogva és össze is szedtük magunkat, hogy elinduljunk a kis masszázsunkra.

Sikeresen eltévedtünk a szállodában, így 10-15 perc késéssel sikerült megérkeznünk a kényeztető programra.

Nagyon jól esett mindkettőnknek egy kis kikapcsolódás, már ha az utazás nem lenne elég nagy kikapcsolódás. Viszont olyan 15 perc után kezdtem bepöccenni, mert a srác, aki Breet masszírozta igen csak méregette és ez nem tetszett. Nagyon nem tetszett. Már szinte taperolta, nem is masszírozta, oké még egy rossz mozdulat és én leütöm. Betelt a pohár mikor a combja tövénél benyúlt a törölköző alá. Na tudja kit kóstolgasson.

-Haver, lennél szíves nem taperolni a menyasszonyom? -kérdeztem dühösen, Bree csak nevetett rajtam, de akkor is ideges voltam.

-Csak a dolgomat végzem, nem kell felkapni a vizet. -válaszolt flegmán.

-Ha nem szeretnél repülni jobb, ha nem az én barátnőmmel szórakozol. -tudtam, hogy ez hatásos lesz ugyanis a személyzet összes tagja tájékoztatva lett az érkezésünk előtt, hogy minden óhajunk számukra parancs. Nem véletlen bírtam Ryleyt. Ennyit erről.

Miután kijöttünk a masszázsról, Bree egyből rákezdett.
-Harry azért nem kellett volna így ráijeszteni.
-Tudja csak, hogy kivel van dolga. -Bree nevetett a féltékenységemen, bár szerintem ilyen helyzetben ő is kiakadna. Persze nem mondom, hogy rosszul esett a sok sok csók, amit a feszültség után kaptam tőle.

Visszamentünk a szobánkba, némi ruhát kaptunk magunkra, persze most sem hagytam ki, hogy végignézzem, ahogy ő magára kapja, és elmentünk a partra mivel megbeszéltük, hogy végigkóstoljuk a koktélokat.

-Uhh, Kicsim, ez nagyon finom. Meg kell kóstolnod. -tolta az orrom az alá a rózsaszín csodát.

-Hmm, ez tényleg nagyon finom. -állapítottam meg egyből és kértem magamnak is egyet. Miközben iszogattunk áthajoltam az asztal felett és nyomtam egy puszit az orrára majd hangosan folytattam a gondolatmenetemet. -Mit szólnál hozzá, ha kicsit visszavonulnánk. -itt nyomtam még egy puszit az arcára. -és szórakoznánk egy kicsit.

-Harry már az este sem elég?

-Köztudott tény, hogy a pasik reggel a legaktívabbak.

-Igen az lehet, de már dél múlt.

-Az lehet, de nekem reggel van. -úgy közöltem mintha tényleg így lenne. Persze nem kellett sokat győzködnöm, ahogy megittuk a koktélokat vissza is vonultunk. Ahogy az ajtóba értem neki estem.

*Niall szemszöge*

Mivel egész nap sehol nem láttuk a többieket, így a szobájuk felé indultunk hátha még lustulnak, amit nem nagyon értek. Ha már egy ilyen helyen van az ember, akkor ne ágyban fekvéssel töltse az időt.

Bár ne indultunk volna Harryék megkeresésére. Az ajtójuk nyitva volt és hiába kopogtunk nem szólt ki senki. Vickyvel bementünk a lakosztályukba, ahol ők vígan hemperegtek.

-Basszus srácok. -ennyi telt tőlem miközben Vickyvel kijöttünk a szobából. Harryék úgy 10 perccel jöttek utánunk.
-Bocs Niall, de még azért befejeztük. -láttam, hogy szegény Bree olyan vörös lett, mint egy rák és szégyenlősen a kezébe temeti az arcát.
-Oké, mindegy. Jöttök velünk napozni?
-Igen, átöltözünk. -mondta Bree és vissza is vonult a szobába, Harry meg utána. Két perc múlva már jöttek is ki és elindultunk a nagy napozós programunkra.

Harry a sütkérezés közben vígan fényképezgette Breet. Jó tényleg csinos lány be kell vallani, simán van olyan jó csaj, mint Vicky. Meg Harrynek amúgy is mindig volt ízlése, szóval nem csoda, hogy megörökítette a szexi pillanatokat. Olyan, mint én.

*Harry szemszöge*

-Kicsim nézz ide! -akartam egy képet, ahol legalább belenéz.

-Jó lett legalább? -ezt úgy kérdezte, mint ha nem lenne egyértelmű, hogy naná, hogy jó lett.

-Igen, szerintem megvan az új háttérképen. -mosolyogtam rá. Nem sokkal később feltápászkodtunk, elmentünk átöltözni, hogy elmenjünk vacsizni. Nagyon gyorsan eltelt ez a nap.

-Uhh, jól nézel ki. -öleltem át a derekánál és csókolgatni kezdtem. Röviden ilyenkor annyi játszódott le a fejemben, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen barátnőm van, meg, hogy milyen csini és, hogy minden milyen jól áll neki, bár személy szerint a ruha alá láttam. Röviden ennyi. -Csini vagy. -tettem hozzá megerősítésképpen. Pedig csak egy sima rövidnacit és egy fehér ujjatlant kapott magára.

Szokás szerint magamhoz húztam és jól megölelgettem.

-Bree, nincs rajtad melltartó? -miközben öletem észrevettem, mert elég kivágott volt hozzá hátul a felsője, hogy megtudjam simogatni a csupasz hátát.

-Nincs. De ha szeretnéd, akkor vehetek fel.

-Nem látszik át a pólód, szóval maradhatsz, legalább kevesebb ruhát kell rólad este lecibálni. -állapítottam meg, Bree csak nevetett rajtam, ezt mondjuk már megszoktam. Elmentünk megvacsizni Niallékkel, még dumáltunk egy kicsit és lógtunk a parton. Mikor késő este visszaértünk igazam lett, kerek kb 1 másodperccel gyorsabban vetkőztettem le. Új rekord. Ügyes vagy Harry, gondoltam magamban.

40. fejezet - Első csobbanás

Február 10. - Este

-Én szeretnék fürdőruhát választani. -mondta Harry mosolyogva. -Na nekem ez tetszik most a legjobban. -vett elő egy fehér szettet.

 

-Hazza el kell, hogy keserítselek, de ez a víztől nem lesz átlátszó. 

-Majd kibírom valahogy, de akkor is ez tetszik. 

-Oké. -nyomtam egy puszit az orrára és átvettem a fürdőruhát, közben Harrynek magyaráztam. -Amúgy nem is baj, hogy ma nem ér minket annyi nap egyszerre, legalább nem égünk le és szenvedünk egész héten.

-Én vállalom a szenvedést, ha ápolsz, Kicsim.

-Hát ezt egyből gondoltam. -mondtam, közben Harry is átvette a fürdőnadrágját és felhívtuk Nialléket, hogy 10 perc múlva tali a szálloda főcsarnokában. Harry mögöttem jött a hosszú mólón.

-Harry ide hallom, hogy kattog a fényképeződ, hagyd abba.

-Te nem látod a feneked ebben a fürdőruhában, ha látnád te is megörökítenéd, hidd el. -mondta nevetve.

-Jó akkor te mész elől és én fényképezgetek. -Harry vígan megelőzött és hagyta, hogy én is lefényképezzem. -Neked nincs olyan jó feneked mint nekem, Kicsim. -mondtam viccből, persze ez nem volt igaz, imádtam a kis fenekét.

-Na hát ezt kikérem magamnak. -fordult meg egyből és már jött is felém. Kivette a telefonom a kezemből mikor odaért hozzám, megnézte a képet egy pillanatra, megfogta a kezeimet és a fenekére csúsztatta. -Mond a szemembe.

-Mit? -ugrattam miközben rámarkoltam a fenekére.

-Hát, hogy nem jó a fenekem. Mond a szemembe.

-Harold Edward Styles, imádom a fenekét, ha ez megnyugtatja. -mondtam komolyan.

-Na azért. -nyomott egy puszit az orromra. Megfogta a kezem és így mentünk egészen a szállodába, ahol Niallékkel találkozunk.

*Vicky szemszöge*

-Srácok, végre már. -szóltam oda mikor végre megjöttek.

-Bocsi, csak a kislány szemtelenkedett és meg kellett vele beszélnem a dolgokat. -nézett Harry Breere.

-Oké, megbocsátunk. -mondtam nevetve. -Na van egy tök jó kis bár a szálloda végében a parton, mehetnénk oda. -vetettem fel az ötletet, mindenki egyből belegyezett. Elsétáltunk a bárig, Harry és Niall előttünk mentek míg én Breevel beszélgettem.

-Tényleg nagyon aranyos apukádtól, hogy meghívott.

-Ugyan már, aki Harrynek nekem és Niallnek fontos az neki is, ne aggódj. -mosolyogtam rá. -És mi van Harryvel? Miért voltál szemtelen?

-Ohh, közöltem vele, hogy nem jó a feneke, persze poénból.

-Jól tetted, törd is le kicsit a szarvát, hozzá van szokva, hogy minden lányt megkaphat, bár ismerem és te tényleg más vagy neki, mint az eddigiek. Sok lánnyal volt dolga, de szerintem életében először szerelmes. -Breet érzékenyen érintette ez a téma, láttam rajta, de mikor arról volt szó, hogy hogy megváltozott mellette Harry akkor mindig felcsillant a szeme.

-Lányok, ne pletyizzetek, rendeljetek. -szólt hozzánk az én szőke hercegem. Breevel odamentünk hozzájuk és beültünk melléjük. Egész este csak iszogattunk és régi sztorikat mesélgettünk egymásnak. ki nem hagyhattam, hogy Harryt agyon égessen Bree előtt, de  Breenek nagyon tetszettek Hazza cikis sztoriaji, jókat nevetett rajta.

*Harry szemszöge*

Vickyék már egy kicsit többet ittak a kelleténél és feltűnően elvonultak a sziget vége felé. Hmm, tudnak élni, én is jól ismertem a sziget azon részét, ahova már nem mentek el a turisták, talán ha Niallék végeztek én is elcsalom Breet.

-Vicky kellő képen leégetett. -mondtam Bree felé fordulva.

-Dehogy is Harry, ezek olyan aranyos történetek, szeretem az ilyeneket, de gáz dolgok, csak viccesek ennyi.

-Szeretsz a hülyeségeimmel együtt is? -kérdeztem rá, bár sejtettem mi a válasz.

-Ez meg milyen kérdés, naná, hogy imádlak az összes hülyeségeddel együtt. -adott egy puszit a számra.

-Csak hallani akartam. -miután Niallék elmentek már egészen este lett, az ég is besötétedett. Breevel mi is eljöttünk a bárból és egy kicsit csendesebb helyen megejtettük az első csobbanást.

-Ne menj be nagyon, mert este vannak cápák.

-Hogy mi? -egyből kifutott a partra.

-Nyugi, csak bentebb, ennyire nem tudnak kijönni.

-Tényleg vannak vagy csak szórakozol?

-Tényleg vannak. -mondtam mosolyogva, de persze ez sem igaz, mert csak a sziget másik felé, de muszáj volt bedobnom.

-Amúgy imádok itt lenni. -mondta Bree, miközben felém jött kicsit befelé a vízbe.

-Én meg imádok itt lenni, veled. -mosolyogtam rá.
-Reméltem is, de gyere mert én már mindjárt elalszom. -mondta ki már a parton. Egyből utána mentem, na nem, itt nem lesz alvás.
-Mi lenne, ha inkább, levennénk ezt.  -nyúltam a fürdőruha felsőjéért és levettem róla. -meg ezt.... -húztam lentebb az alsó részét is.
-Harry türelmetlen vagy. -állapította meg nevetve.
-Tudom, de hagy ne kelljen elismételnem, amit délután mondtam. -persze nem kellett, lehámoztam Breeről azt a kevés "ruhát" is, ami rajta volt.
-Mi van, ha meglátnak? -kérdezte és közelebb bújt hozzám.
-Nem jár erre senki, amúgy meg nem érdekelne. -megfogtam a kezét és behúztam magammal a vízbe. Aggódó arccal nézett rám.
-Harry és, ha jön egy cápa?
-Nyugi, csak a sziget másik végében szoktak lenni.
-Ahh, hazudós. -csattant fel és átölelt. 

-Jöhetnénk ide többet is. -mondtam célozgatva miközben a szánk felé sétáltunk. Bree nem mondott semmit csak nevetett azon, amit mondtam. A szobánkhoz érve eltűnt a fürdőszobában, miután kijött én is lezuhanyoztam és szó szerint beestünk az ágyba. A repülőút kifárasztott minket szóval gyorsan el is aludtunk.

39. fejezet - Privát repülő és fehér homok

Február 8. -9.

Harryvel sikeresen bepakoltuk a bőröndöket és a maradék 2-3 napban elintéztünk mindent, ami még hiányzott az utazáshoz. Útközben kiderült, hogy Vicky apukájának van egy magánperülője és azzal értünk jön, hogy ne kelljen másokkal repülgetnünk, így csütörtök este indulunk Londonból.

Február 9. - Csütörtök este 21:00

-Harry biztos vagy benne, hogy mindent elpakoltunk?
-Ne már, te vagy a lány, ezt neked kell tudni. -mondta hülye fejet vágva.
-Nem érzed, hogy hiányzik valami?
-Én ehhez nem értek, ne próbálkozz.
-Jó mindegy, szerintem mindent eltettünk, de ha valami hiányzik akkor majd megvesszük.
-Készen vagytok? Itt a taxi! -szólt be Niall.
-Igen indulhatunk. -mondta és a nappaliban még elköszöntünk Annéktől. Anyáék is átjöttek, hogy elköszönjenek.
-Ne  már, apu, nem örökre megyek el. -mondtam mikor ezredjére is megismételte, hogy hiányozni fogok neki, és ezredjére is megígértette Harryvel, hogy mindennél jobban vigyázzon az egy szem kislányára.

-Aaron, nyugi, ez természetes.  -mondta Harry is és sikerült mindenkitől "könnyes" búcsút venni és elindulni a reptérre.
A reptéren már Vicky apukája, Ryley várt ránk. Nagyon kedves pasasnak tűnik, szerintem jól kijövök majd vele. Egy külön folyosón a magán kifutó felé vettük az irányt. Nagyon izgi, még sosem ültem magánperülőn.
És igen, hűha. Eszméletlen jól nézett ki. Volt egy közös helyiség és külön mosdó

Mindemellett volt még 3 szoba, "végül is ha sokat repülsz kell aludni is valahol" címszó alatt. Harryvel megkaptuk az egyik szobát. 

Az út nagyon sok idő volt. 13 órát repültünk. Tudtam, hogy sokat fogunk, de egy-két órával kevesebbre számítottam. Végül is mindegy volt, mert Harry egy percig sem hagyott unatkozni és, mint kiderül Niall is egy dalos pacsirta szóval az egyszemélyes szórakoztató központ megtoldotta magát egy fővel és egészen az út végéig zenéltek. Vickyvel persze nagyon élveztük, mert tényleg nagyon jók a srácok.

Február 10.

Az időeltolódást is beszámítva délután 4 óra volt mire a maldív-szigetekre értünk. A gépen Harry ragaszkodott hozzá, hogy ő válasszon nekem váltóruhát, így ki hitte volna, hogy a legminibb sortomat és legjobban feszülő pólómat kívánja rajtam látni.

Mikor már szálltunk lefelé, Harry szólt, hogy nézzek ki az ablakon. Még jó, hogy szólt. Csodálatos volt a kilátás. Tényleg leírhatatlan. 

Ilyen kék víz talán sehol máshol nincs a világon. A kis szigetek rendezetlenül jöttek, egyik a másik után. Végül a fő szigeten landoltunk. 

-Üdv a Maldív-szigeteken Bree. -mosolygott rám Ryley. -Ez Malé szigete, de mi innen motorcsónakkal átmegyünk egy másikra, mert a szálloda nem ezen van, hanem Ari-Atoll északi szigetén. Meglátod, imádni fogod. -mondta míg leszálltunk a gépről. Egyből megcsapott a forró levegő. A hideg, téli London után fullasztó volt egy kicsit a változás. -Ohh egy-két óra és megszokod.  -mondta Ryley mikor látta, hogy egyből melegem van. 

A csomagjainkkal együtt kimentünk a tengerpartra, ahol 2 csónak várt minket. Az egyikkel én és Harry mentünk a másikkal pedig a többiek. A srác, aki a csónakot vezette tökéletesen tudott angolul és, mint kiderült ő a szálloda egyik alkalmazottja. A kis motorcsónak csak úgy száguldott a kék vízen. Az ég kékje ehhez képest semmi volt. A szél belekapott a hajunkba. Harry is küszködött a szemébe fújódó tincsekkel. 

Mikor megérkeztünk cél-szigethez egyből megakadt a szemem a fehér homokon. Nagyon jól nézett ki. Már most tudom, hogy haza sem akarok menni innen.

Miután a szigetre értünk, Ben a csónakot vezető srác elvitte a csomagjainkat a szobáinkba. Alig vártam, hogy lássam, hogy milyen a szállásunk, de Ryley előb ragaszkodott hozzá, hogy nézzük meg a főépületet. Miután körbejártunk mindent, amúgy az út alatt kb leesett az állam, kaptunk Ryleytól egyenként egy kis arany kártyát, amivel a sziget területén belül bármit használhatunk vagy vehetünk. Tényleg nagyon rendes tőle, hogy ismeretlenül ilyen rendes velem is. Ryley odahívta hozzánk Bent, aki megmutatta szállásunkat. Úgy egy két méterrel mögötte lemaradva mentünk Harryvel, vagyis mentem és mögöttem jött Harry.

-Ne nézd már a fenekem, zavarba hozol.- fordultam hátra.

-Én nem nézem. Csak néha odapillantok. Az nem ugyan az. -vágta ki magát. Csak nevetni tudtam rajta. Mikor megláttam a szobánkat, na meg a körítést, ha eddig azt állítottam, hogy elakadt a szavam akkor nem tudom, hogy most mit mondjak. Egyszerűen tökéletes volt. A szobánkhoz tartozott egy külső saját medence, a belsőről nem is beszélve. Igazából a kis házon belül medence ugyan nem volt, de a kádban szintúgy úszni lehetett. 

-Én már tudom, hogy az ágyat, a medencét és a kádat, egyszóval mindent, mire fogom használni. -mondta Harry perverz vigyorral. 

-Én is tudhatom? -kérdeztem, mint aki nem érti, hogy mire céloz.

-Ugyan Bree, tudod te azt. -mondta közben felém lépett és átkarolta a derekam.
-Nem tudom mire gondolsz Hazza.
-Hazza? Sose hívtál még így.
-De tudom, hogy szereted. Nos, akkor tudhatom?

-Nem, mert még megvan. Majd, ha már nem, akkor talán beszélhetünk róla. -mondta Harry a karjait a mellkasa előtt keresztbe téve.
-És mi van, ha azt mondom, hogy már nincs meg? -mondtam és ugyan úgy keresztbe tettem a kezeimet a mellkasomon.
-Mi van? Te most komolyan játszol velem? -kérdezte komoly fejjel.
-Én? Sosem tenném.. -mondtam színlelve.
-Ahha, szóval így állunk. -vigyorogta.
-Kíváncsi voltam meddig bírod.
-Ajj Kicsim, tudod, hogy várok, de akkor is egy 19 éves szexuálisan túlfűtött srác vagyok, aki imádja a barátnőjét, helyesbítek, a menyasszonyát, szóval ez nem volt szép.
-Most haragszol? -kérdeztem, mert Harry nem nagyon közeledett és elég komoly fejet vágott.
-Ja én nem, csak éppen azon filózok, hogy melyik ruhadarabod hámozzam le rólad először.
-Te tiszta hülye hülye vagy. -mondtam nevetve, közben Harry már a karjait kinyújtva indult meg felém.
-Lehet, de mi lenne, ha fokoznánk azzal az élvezeteket, hogy elmerülünk a kádban?
-Hmm, amilyen helyes vagy olyan jó ötleteid vannak, de ha már itt vagyunk utána menjünk és csobbanjunk odakint.
-Jó benne vagyok, de azt tudod, hogy este nem foglak aludni hagyni. -mondta a nyakamat harapdálva. A fürdőben elővettük az odakészített törölközőket és gyorsan megengedtük a kádat. Akkora volt, hogy szó szerint úszni lehetett benne. Háttal Harry mellkasának dőltem és míg áztunk az ujjaival játszottam.
-Összeillenek. -szólalt meg Harry hirtelen
-Mik illenek össze? -kérdeztem vissza, hirtelen nem tudtam mire gondol.
-Hát a kezeink. A tiéd olyan pici, beleillik az enyémbe. -mosolygott. Láttam a mosolyát, ahogy hátrahajtottam a fejem. Kivette a kezeit az enyémek közül és szorosan összekulcsolta a karjait a mellkasom előtt és megpuszilta a vékony bőrt a fülem mögött. -Ha kiáztál mehetnénk, hogy a tengerben is ázzunk.
-Oké. -kipattantam a kádból és magamra tekertem egy törölközőt. Harry a kádban hátra dőlve ült és engem nézett.
-Most akkor nem jössz?
-De, de jövök, csak élveztem a showt. -mikor felállt nevetve hozzávágtam egy törölközőt.

38. fejezet. - Túl sok tesi óra

Február 7. - Kedd

Reggel elpakoltunk Harryvel egy csomó edző cuccot, mivel elmaradt egy pár óránk, mert 2 tanárunk lebetegedett, de ahelyett, hogy haza engednének volna, inkább tesire kell mennünk.

Reggel Mollyékkal találkoztunk és persze minden el kellet nekik meséltünk.

-Mond már, hogy mi olyan fontos. Mindent tudni akarunk, Bree! -győzködtek. Végül elmondtuk Harryvel, hogy mi is történt.
-Látod, Molly én megmondtam. -mondta egyből Ash.
-Mit mondtál meg? -kérdezte Harry.
-Fogadtunk, hogy mi lehet ilyen fontos. -hihetetlen, hogy ilyeneket fogadnak, de végül is egyikük csak kitalálta. Suliba menet még meséltünk Párizsról és az esküvőről is.

Az első óránk matek volt, ami nem maradt el. Viszont rögtön utána jött a kínkeserves tesi. Vagyis 3 tesi óra. Mivel az első órán a suli körül kellett futnunk, így szólt a tanár, hogy vegyünk fel futó cuccot, de mivel Harryék tanárja sem volt, így össze voltunk vonva. Felvettem a melegítőmet és el is indultam a suli elé.

Harryt elkísértem a tesi tanár autójához, megkérte, hogy hozza el a telefonját. Hihetetlen, hogy ilyenekért is minket ugráltat, de mindegy, addig sem kellett futnunk. Pár méterre állt meg a kocsitól. Néztem Harryt, ahogy a telefont kereste. Meglátta az autó másik oldalán és odament, hogy kinyissa az ajtót és kivegye. Imádtam, megint az egyik kis sapija volt rajta. 

-Gyere már, Harry. -szóltam oda. Gyorsan bezárta az ajtókat, odaadtuk a kütyüt a tanárnak és beálltunk a többiekhez futni, vagyis valami hasonlót. A futás nálunk abból állt, hogy Harry engem és Mollyt kergetett, mert ma elég lusták voltunk. Mindegy volt a tanárnak is, mert Harry legalább elérte nálunk, hogy ilyen.olyan módon, de a feladatot csináljuk. Az első óra végének az lett a vége, hogy Harry terembe a földre tepert és a hasam puszilgatta, mert tudta, hogy csikis vagyok.

-Styles, ne zaklassa Miss Mooret. -szólt rá a tanár. Harry felpattant és elment átöltözni, míg ők nagyba fociznak a másik 2 órán, nekünk majd a suli edzőtermében kell erősíteni. 

Mikor jöttem ki az öltözőből Harry is épp jött ki az fiúöltözőből a kis focista cuccában.

Mikor elém ért láttam, hogy nincs rajta cipő.

-Zokniban fog focizni, Mr. Styles? -kérdeztem kicsit hivatalosan.

-Most jöttem, hogy elkérjem tőled, Kicsim, eltetted.

-Oh, igaz ezt elfelejtettem, egy perc és hozom. -visszamentem a cipőjéért és siettem, hogy vissza, hogy tudja is felvenni.

Már vagy egy órája kondi termet koptattuk mikor Harry besétált, hogy megnézzen minket.

-De jól nyomjátok csajok. -szólt be.

-Még egy ilyen és nem lesz családod Harry. -mondta egyből Molly. Én éppen egy labdával hülyültem mikor Harry odaállt mellém és viccből a fenekembe harapott.

-Egy ilyet otthonra is beszerezhetnénk. -mondta viccből.

-Harry perverz vagy. -közöltem egyszerűen.

-Tudom. -zárta le egyszerűen. Viszont a kis akcióját a tanárunk is látta..

-Styles! 50 büntető fekvőtámasz. -mondta szigorúan.

Harry egyből nekilátott a büntetőknek. Néztem, ahogy a karján minden egyes hajlításnál megfeszül az izom. Annyira dögös volt, ilyenkor is. Kedvem lett volna, minden egyes mozdulatát legalább egy puszival megjutalmazni.

-Ügyes vagy,Kicsim. -mondta nevetve.

-Ez miattad volt, még számolunk.

-Harry, nem az ő hibája, ha nem harapdálnád, akkor nem kéne büntetőznöd. -mondta Molly.

-Ha nem tolná magasra a fenekét eszembe sem jutott volna.

-Minek álltál mellé? -kérdezett vissza.

-Jó mindegy, kérek ötven büntető puszit. -fordult felém. Adtam neki 50 pici puszit. -Ez nem volt büntetés, Harry.

-Akkor majd kitalálok valamit.  -mondta vigyorogva és elsétált, hogy átöltözzön. Mivel vége volt az órának mi is gyorsan átöltöztünk a lányokkal és összepakoltuk a cuccainkat. Még volt egy francia óránk, amit nehezen, de azért túléltünk. Harrynek még volt egy foci edzése, amit megvártam és haza indultunk.

Otthon már Niall várt minket, aki kivételesen nem csak pusztította a kaját, hanem csinálta is. Megmentő volt, mert már majd éhen haltam. Vicky pedig épp arról beszélt, hogy milyen jó lesz elutazni.

-Ajj, Bree, meglátod, imádni fogod a Maldív-szigeteket.
-Ne is mond, már alig várom, hogy induljunk. Már ma el is kezdek bepakolni.
-Majd segítek, hogy nehogy olyan ruhákat tegyél el, ami sokat takar. -szólt közbe Harry.
-Ennyi erővel be is pakolhatsz helyettem, Kicsim.
-Na ebben benne vagyok. -mondta és nyomott egy nagy puszit az arcomra. Miután befejeztük a vacsorát elpakoltuk Harry ruháit az útra és átmentünk hozzám, hogy én is bepakoljak.

37. fejezet - Jól vagy?

Mikor reggel felkeltem nem éreztem magam valami jól. Kimentem a fürdőbe, hogy hideg vízzel megmossam az arcom, hogy magamhoz térjek, de csak a fürdő ajtajáig értem el.

*Harry szemszöge*

Bree elég ingatagon indult meg a fürdőhöz, már épp megakartam kérdezni, hogy jól érzi-e magát, mikor hirtelen összecsuklott. Nagyon megijedtem, egyből kiugrottam az ágyból. Szóltam hozzá, de nem reagált semmit. Megnyitottam a csapot és a hideg vizet, amit a kezembe folyattam az arcára fröcsköltem, hogy térjen magához. Ez hatásos volt, mert kinyitotta a szemét, de még mindig falfehér volt.

-Bree, Kicsim, jól vagy? -kérdezgettem.
-Ühmm.. -mondta bágyadtan. Felemeltem a földről és az ágyra fektettem.
-Ma itthon maradsz szépen és pihenni fogsz. Elmegyek suliba, de kihagyom az edzést. Sietek haza, oké?
-Nem, Harry, megyek suliba. -erősködött.
-Szó sem lehet róla, itthon maradsz. -parancsoltam rá.

Miután Breet egész napra sikeresen ágyba parancsoltam, gyorsan összekaptam magam és elmentem suliba. Mollyéknak mondtam, hogy rosszul lett, de holnap már jön. Próbálták belőlem kiszedni, hogy mit akart elújságolni, de nem adtam meg magam. Az edzőnek szóltam, hogy ma nem tudok maradni és suli után egyből rohantam haza. Mikor hazaértem egyből a szobába indultam, hogy megnézzem Bree jól van-e.

-Kicsim, jól vagy?
-Persze, semmi bajom. -mosolygott rám nedvesen.
-Biztos, mert reggel nagyon durván rosszul néztél ki.
-Ümm, köszi Harry, ilyen szép bókot még sosem kaptam.
-Nem úgy értettem.
-Tudom. Lehet, hogy csak azért voltam rosszul, mert megjött. Előfordult már máskor is.
-Jól van. -simogattam meg az arcát.
-Én hazamegyek, de ha gondolod aludhatnánk nálam.
-Jó csak összepakolom a cuccaimat.

Miután elpakoltam a másnapi sulis cuccomat és valami ruhát átmentünk Breehez, akinek az anyukája épp a konyhában tevékenykedett.

-Hmm, Kim, ennek nagyon finom illata van. -állapítottam meg az edény felett.
-Megkóstolod?
-Csak majd, ha kész lesz, köszönöm.
-Oké Drágám. Amúgy igazán mesélhetnétek nekem Párizsról. Bree azt mondta, hogy van valami nagy híretek. Bree mellém állt és megfogtam a kezét.
-Szóval Kim, ezek szerint Aaron nem mondta el.
-Mit kellet volna elmondania?
-Én...... megkértem Bree kezét, Kim. -felemeltem Bree kezét, hogy Kim megtudja nézni a kis gyűrűt.
-Te jó ég, Harry, ez mikor gondoltad ki? Úristen, ez gyönyörű. -áradozott.
-Mielőtt elmentünk Párizsba beszéltem Aaronnal, hogy engedélyt adjon rá. Igazából csak valentín napon akartam, de Párizs tökéletesnek tűnt. Láttam, hogy Kim már a könnyeit tartja vissza. Hirtelen megölelt.

-Harry Drágám, annyira szeretünk téged. -mondta már sírva. Majd elengedett és a mutatóujjával fenyegetően mutatott rám, de vicces hangon mondta. -De, ha megbántod, én magam nyírlak ki, Kicsim.
-Kim, ne lesz rá alkalmad, ebben biztos lehetsz. -elmosolyodott és még egyszer megölelt és Breet is megszorongatta. -El sem hiszem, hogy ez már mind megtörténik. Tudod, tegnap még egy kislány volt, most meg menyasszony.
-Majd ha lesz egy lányunk, akkor tudni fogom, mit érzel most, Kim.
-Te már gyereket akarsz.
-Ó nem, nem, azt még nem. De majd később szeretnék.
-Jó, nem menjünk ennyire előre. -szólt közbe Bree. -Anyu szólsz, ha kész az ebéd?
-Igen, menjetek csak. Pamacs is a szobádban van, Bree.
-Pamacs? -kérdezett vissza Bree.
-Mármint hógolyó, csak én Pamacsnak hívom, arra hallgat.
-Én is úgy hívom Kim, szóval mindegy. -mondtam és bementünk Bree szobájába. Egyből az ágyra vetettem magam és új nevén, Pamacs rögtön jött hozzám. Hát igen, ő is imád.

-Mi van szerelmem? Hiányoztam?

-Ja, hogy így állunk? -kérdezte egyből Bree sértődötten.

-Ne már! Egy macska nem pótolhat.

-Reméltem is, Harry. Amúgy Vickyékkel mi van? Reggel elmentek ezóta nem láttam őket.

-Niall hívott, hogy csak úgy elütik a napot és csak este jönnek.

-Oké. Csak mert arra gondoltam, hogy csinálhatnánk valami normális programot is együtt mielőtt elutazunk. 

-Este megbeszéljük velük, rendben? Viszont az ofőnk adott valami filmet, hogy nézzük meg. Törihez kelleni fog. -Bree a száját húzva ugyan dele belement, hogy akkor filmezzünk. A film 20 percében megváltás volt, hogy Kim szólt, hogy kész a kaja.

-Hmm, Kim ez isteni.

-Harry már megszokhattad volna. -mondta egyből.

-Igazán szerény vagy, Kim.

-Drágám ezt is megszokhattad volna. 

-Megszoktam, és így is te vagy a legjobb anyós. -hajoltam oda hozzá és adtam egy nagy puszit az arcára.

-Én is itt vagyok. -szólt közbe Bree.

-Tudom Kicsim, téged is szeretlek. -hajoltam oda hozzá is nyomtam egy nagy puszit az orra hegyére. Miután megettük az ebédet. Breevel végigszenvedtük a filmet. Délután Aaron is megjött és miután elmeséltük neki, hogy Gemma felvette az egészet, ragaszkodtak hozzá, hogy nézzük meg. Felhívtam Gemmát, hogy küldje át Breenek és miután megkaptuk a videót le is ültünk a gép elé, hogy megnézzük.

-Még úgysem láttam. -szólt Bree is.

-Na kezdődik. -zártam le. Kim végig olvadozott. Aaron a vállam veregette, Bree pedig megint sírni kezdett. Megszorítottam a kezét és rám mosolygott. Ha mosolyog olyan, mint egy angyal. Amúgy is olyan, de ilyenkor még inkább. Még meséltünk az esküvőről is és Bree a hülye vicceimet is kommentálta. A délután többi része hasonlóan beszélgetősen telt. Este Gemma átjött, de csak egy picit volt velünk, mert Alicel moziba mentek. Breevel beszéltük is, hogy jó, hogy a nővéreink ekkora nagy barátnők. Egyidősek meg minden, és mindketten aranyos lányok. Várható volt, hogy jóban lesznek. Este Breevel még filmeztünk egyet és egy gyors zuhany után aludni mentünk.