43. fejezet - Palota, koktélok, minikoncert és romantikus meglepi

Február 13. - Hétfő

-Harry gyere, sietnünk kell.
-Kész vagyok. -jött oda hozzám és ragadta meg a kezem. Mikor a szálloda előterébe értünk pont akkor érkeztek meg Niallék is.

-Srácok indulhatunk? -kérdezte a semmiből feltűnő Ryley.
-Igen, készen vagyunk. -mondtam mosolyogva.

1 kisebb hajóval indultunk neki az útnak. A mai programunk egy kiadós városnézés lesz, már amennyire egy apró sziget nagyvárosnak tekinthető. Ma meglátogatjuk Malét.  A Maldív - szigetek fővárosát.

*Harry szemszöge*

-És hova megyünk? -fordultam Ryley felé.
-Megnézzünk a régi szultáni palotát és mászkálunk a városban. Tudtok vásárolgatni is amíg én lelépek egy üzleti találkozóra. 2 óránál nem lesz több, ígérem.
Ryley elkalauzolt minket a szultáni palotához. Ahogy gondoltam, úgy is lett. Bree egyszerűen imádta. Ryley kapcsolatainak köszönhetően be is mehettünk az épületbe egy kis időre. Egy kedves idegenvezető körbevezetett minket és minden fontos helyiségét megmutatta az épületnek.

Miután Ryley elvált tőlünk mi vásárolgattunk a városban és miután lejártuk a lábukat beültünk meginni pár italt. Gondoltuk itt megvárjuk Vicky apukáját, így bőven volt időnk végiginni a választékot.

  

Még sötétedés előtt visszautaztunk a szigetre, mivel megígértük Ryleynak, hogy az egyik étteremben a vendégeknek énekelünk pár dalt. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk, ha már így vendégül lát minket, meg amúgy is szívesen csináljuk.

-Srácok nézzétek, delfinek! -kiáltottam oda a többieknek. Egyből a korláthoz rohantak. Persze Vicky és Bree oda meg vissza volt a delfinek láttán.

Mikor visszaértünk a szigetre kicsit elegánsabb ruhába bújtunk Niallel. Mindketten fehér inget és fekete csőnadrágot vettünk fel. Elővettünk a gitárunkat és felőlünk  kezdődhetett is a dolog.

*Bree szemszöge*

Útközben kiderült, hogy Niall is dalos pacsirta. Legalább Vicky sem unatkozik.

Közben mi is átöltöztünk és mivel kiderül, hogy a hotel egyik elegánsabb bárjában fognak a srácok zenélni, ezért mi is kicsit csinosabb ruhát vettünk fel.

Vicky egy fehér ruhát és egy kék dzsekit vett fel, én pedig szintén egy fehér ruhát.

 

A fiúk után indultunk a párba, akik már énekelték is a dalokat. Meglepődtem, hogy Niallnek is milyen szép hangja van. A közönség imádta őket. Leginkább lassú, hangulatos dalokat énekeltek, de nekem és Vickynek is mind nagyon tetszett. Míg a fiúk "felléptek" addig mi megittunk pár italt és mire végeztek a kis előadásukkal már sokkal oldottabb hangulatban fogadtuk őket.

Még maradtunk egy kicsit, de végül leléptünk és a hotel egy szórakozóhelyén ünnepeltük meg a srácok sikeres koncertjét.

Február 14. 

Ryley szólt, hogy van egy sziget innen, olyan 20 perc hajóútra, ahol az egyik ismerősének, van egy kisebb vendégháza és, hogy nagyon szívesen vár minket. Gondoltuk miért ne mennénk, ha már meghívott minket rossz fel nem lehet. Igazunk is lett. Ryley barátját Joshnak hívták és egy tündéri házban élt a feleségével Katel. Kiderült, hogy még régről, a gimnáziumból ismerik egymást és azóta tart a barátságuk.

Nos Joshék szó szerit tudtak élni. Az emeletről egy csúszda vezetett a tengerbe, ami Harryvel és Nillékkel kiélveztünk, míg Ryleyék beszélgettek.

Komolyan olyanok voltunk, mint az 5 éves gyerekek, de jól esett mindenkinek most egy kicsit ilyennek lenni.

Délután indultunk vissza a szigetünkre a hotelbe. segítettünk Ryleynak berendezni a parton egy újabb kis kávézó szerűséget. A végeredményt látva, úgy gondolom, hogy elég jól sikerült. 

Kora este kicsit eltűntünk Vickyék szeme elől, mert megbeszéltük, hogy meglepjük őket egy kicsit. Jobban örültek a kis meglepetésünknek, mint ahogy vártuk. Szerveztünk nekik egy romantikus vacsorát a parton. Hagytuk őket, hagy foglalkozzanak egy kicsit egymással is. Este Harryvel mi is visszavonultunk és csak egymással foglalkoztunk.